StreamInger

Az IBC kiállítás évről évre a broadcast iparág legfontosabb szereplőinek találkozóhelye. A kiállítás 5 napja alatt a szakma legfontosabb kérdései és újdonságai kerülnek megvitatásra és bemutatásra. A legutóbbi IBC ismét csúcsot döntött a látogatók számában és látszik, hogy a műsorszórással és tartalomtovábbítással foglalkozó iparág elég intenzív mozgásban van. Tulajdonképpen a következő iparági „Szent Grál” keresése folyik, mindenki arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon mi lesz a következő nagy durranás a digitalizáció után.

 Ugyan sokáig a 3D látszott a befutónak, de ehhez kevés a tartalom, drága a technológia és a szemüveg miatt nem elég laza az egész nézői élmény. Sokak szerint a sötétített szemüveg igazából mindössze a moziba vagy a strandra való…

Ha manapság megnézzük a műsorszóró iparágat, akkor azonosítható a trendeknek az a csoportja, amelyek az Over The Top technológia (interneten keresztül szolgáltatott tartalmak) köré tömörülnek.

 Az Over The Top egy általános kifejezés arra a szolgáltatásra, amelyet a hálózat „fölött“ hozunk át és használunk, azaz a szolgáltatás nem a hálózati szolgáltatás nyújtójától származik, hanem egy harmadik féltől. Elnevezése arra utal, hogy a szolgáltatások az internetes szolgáltató által biztosított szolgáltatáson (interneten) utaznak. A műsorszórás és tartalomtovábbítás kontextusában, az OTT a videós és hangtartalmak online továbbítását jelenti, az internetes szolgáltató közreműködése/részvétele nélkül. Tehát az internetes szolgáltató csak az IP csomagok továbbításáért felelős, a videós tartalom továbbítását, szerzői jogok kezelését stb. egy harmadik fél végzi.

Ha az internetes forgalmi trendeket nézzük, akkor is belátható az internetes videó térnyerése, hiszen egyrészt az internetes adatforgalom robbanásszerűen növekszik, másodszor pedig ezen belül is rohamosan növekszik a videós tartalmak aránya. Az interneten keresztül továbbított videók típusainak aránya is változik, hiszen egyre inkább a hosszabb videók (pl. filmek, sorozatok stb.), az ún. Long form videók is interneten keresztül kerülnek majd megtekintésre, legyen szó TV-ről, számítógépekről, mobileszközökről vagy épp játékkonzolokról.

A fentieknek megfelelően, véleményem szerint, az IBC2012-es kiállításon a legnagyobb buzz az internetes tartalomtovábbítási technológiákat és a kapcsolódó eszközöket övezte. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy egy hatalmas terem, a Connected World telt meg a kiállítókkal, de legalább még 2-3 teremben bukkantak fel ezzel a technológiával foglalkozó gyártók.

Az alapozás bejegyzések sorába érdemes kitérni az Over-the-Top (OTT) audiovizuális tartalomterjesztés üzleti modelljeire, amelyek alapvetően három modellbe sorolhatóak: a tranzakció alapú, az előfizetéses és a felhasználó számára ingyenes, de mégis bevételt hozó modellek.

A tranzakció alapú modell esetében egy-egy tartalom külön-külön árcédulával rendelkezik és a jogosultságoknak megfelelően egy időre – jellemzően 24-48 órára – kölcsönözhetjük, vagy véglegesen megvásárolhatjuk ezeket. Ez nagyon tudatos döntést kíván a fogyasztótól, hiszen előre ki kell fizesse a tartalom árát és utána tudja csak meg, hogy jól döntött-e. Azzal segíthetjük a választását, ha megfelelő módon ellátjuk információkkal és ajánlásokkal. Olyan leíró adatok, mint például a színészek neve, a zsáner, hossz, vagy olyan kiegészítő tartalmak, mint egy kapcsolódó filmelőzetes, vagy kritika mind nagyon hasznosak lehetnek. Külön tudománnyá fejlődött továbbá az ajánlási rendszerek működése is, ami segít eligazodni az online videotékák milliós kínálatában, erről biztosan fogunk még írni mi is itt ebben a blogban.

Az előfizetéses modell fő különbsége az előzőhöz képest, hogy a felhasználó havi egyszeri díjat fizet, amiért cserébe annyi tartalmat fogyaszt a rendelkezésre álló kínálatból, amennyit csak szeretne és képes. Ezzel kiszámíthatóbb bevételi forráshoz jut a szolgáltatás működtetője, ugyanakkor ő viseli azt a kockázatot, hogy a kapcsolódó költségek közül több is felhasználás arányos.

A felhasználó számára ingyenes modellek nem jelentik, hogy nem képződik bevétel, hiszen akkor nem lehetne megélni. Ritkább esetben az ingyenes tartalom valamilyen stratégiai, vagy marketing célt szolgál, tehát csak áttételes hatással képződik mérhető gazdasági érték. Ennél gyakoribb eset a reklám alapú üzleti modell, ahol az adott tartalom megtekintéséhez kapcsolódnak reklámok. Ez például lehet egy videó előtt lejátszott 10-20 másodperces reklám, vagy a videó közben – annak megállása nélkül –, vagy amellett beúszó kis kattintható reklám felirat. Ezek a klasszikus reklámköltési szabályoknak megfelelően kerülnek árazásra.

A streaming ma gyakorlatilag kizárólag az IP-hálózatokon keresztül, digitális jelfolyam formájában megvalósított tartalomszállítási módszer, amelynek fő jellemzője, hogy a tartalom (tipikusan videotartalom) lejátszása már akkor megkezdődhet, amikor a teljes anyag még nem töltődött le a tároló szerverről a fogadó (kliens) eszközre - tipikusan egy felhasználó PC-jére. A streaming lehet élő médiaszolgáltatás (amelynek időzítését a szolgáltató határozza meg, a kliens oldalról nem lehet befolyásolni), vagy igény szerinti médiaszolgáltatás (ennél a tartalom kiválasztása és a lejátszás indítása a kliens oldalon kezdeményezhető). Az élő streaming átviteli útja (a jelforrás, a digitalizálás, a jelfolyam szállítása, fogadása dekódolása,  a tartalom megjelenítése) nagyban hasonlít a digitális (televíziós és rádiós) műsorszórási átviteli lánchoz. (Akár annak alternatívájaként is szemlélhető. Azonban van egy lényeges különbség a digitális műsorszóró hálózatokon keresztüli és az internetes terjesztés között: az előző esetben broadcast jellegű a jeltovábbítás – azaz egy pontból gyakorlatilag tetszőlegesen sok pont felé küldik a tartalmat, míg a nyílt interneten ma még az unicast továbbítás a tipikus – tehát a forrástól mindegyik kliens egyenként, külön úton kapja meg a tartalmat).

Az utóbbi évtizedben egyre terjedő internetes tv olyan szolgáltatást jelent, amelynek során a televíziós tartalom a nyílt interneten keresztül utazik a felhasználó felé.  (A internetes tv-t az különbözteti meg az IPTV-től, hogy az utóbbi zárt hálózaton működő szolgáltatás – mégha az IPTV-nél és az internet-tv-nél alkalmazott protokollok között jelentős átfedés is van. Az internetes tv-t általában a web-tv-től is megkülönböztetik, noha ez a megkülönböztetés inkább a tartalmak jellegére és nem a technikai megvalósításra alapul: az internetes tv jellegzetesen professzionálisan előállított tartalmakat szállít, míg a web tv-n általában rövid videók láthatók, amelyeket jórészt amatőrök készítenek). Az internetes tv lehet lineáris szolgáltatás (élő videotartalmak átvitelére) és nemlineáris, azaz VoD- jellegű. Az internet-tv-tartalmakat is streaming technikával terjesztik.

Az utóbbi években megjelent OTT („over-the-top”) modell azt jelenti hogy a tartalomszolgáltató a médiatartalmat egy tőle független hálózaton (a gyakorlatban a nyílt interneten keresztül) terjeszti. (A OTT-vel szemben az IPTV-szolgáltató maga menedzseli a tartalomszállítást, és felelősséget is vállal a szolgáltatás minőségéért, pl. a sávszélességért és a hozzáférhetőségért.) Az OTT-szolgáltató a szolgáltatás minőségét teljesen nem tudja kontrollálni – de a hozzáférés esélyét javítja, hogy az internet sávszélessége folyamatosan növekszik, megbízhatósága egyre javul, és bevethetők olyan új technikák, mint az adaptív streaming és a CDN (Content Delivery Network), amelyek révén az előfizetők elfogadható, a digitális műsorszóráshoz hasonló színvonalú szolgáltatásokhoz juthatnak. Az OTT (és az internetes tv esetén) a streaming funkció olyan interaktív funkciókkal egészülhet ki, mint pl. a lejátszás megállításának, visszatekerésének lehetősége vagy a tartalomhoz kapcsolódó kommunikáció a weben, a közösségi oldalakon, és mindez természetesen ugyanazon a képernyőfelületen bonyolítható le..

Összefoglalásul elmondható, hogy a media streaming, az internetes tv és az OTT hasonló természetű fogalmak, amelyek a digitális kommunikáció és az információtechnika új eredményeire támaszkodnak. A media streaming fogalma alapvetően a technológiai folyamatra  utal, az internetes tv ennek a folyamatnak a szolgáltatási alkalmazását jelenti. A OTT fogalma azt az üzleti modellt állítja előtérbe, amelyben a streaming alapú tartalomszolgáltatás működik.